A beruházási öntésnek és a homoköntésnek megvannak a maga sajátosságai és alkalmazási forgatókönyvei a gyártás során rozsdamentes acél öntvény járókerék szivattyú alkatrészek . Íme a fő különbségek közöttük:
Pontosság és felületi minőség: A befektetett öntéssel, más néven befektetési öntéssel vagy elveszett viaszöntéssel, nagyon finom és összetett öntvények készíthetők, amelyek pontossága és felületi minősége gyakran jobb, mint a homoköntés. Ez a módszer nagy pontosságú, összetett geometriájú és sima felületű alkatrészek gyártására alkalmas, mint például a rozsdamentes acél járókerekes szivattyúk kulcselemei. Bár a homoköntést széles körben alkalmazzák, ennek pontossága és felületi minősége általában alacsonyabb, és utólagos feldolgozásra lehet szükség a kívánt pontosság és kidolgozás eléréséhez.
Anyagválasztás: A befektetési öntvény sokféle anyagot képes kezelni, beleértve a rozsdamentes acélt is, miközben megőrzi az anyag tisztaságát és teljesítményét. A homoköntés különféle anyagokhoz is alkalmas, de bizonyos speciális vagy nagy teljesítményű anyagok kezelésekor összetettebb folyamatszabályozásra lehet szükség.
Gyártási költségek: A beruházási öntés berendezései és folyamatai jellemzően összetettebbek, mint a homoköntésnél, így a kezdeti beruházási költség magasabb is lehet. Kis tételek vagy nagy hozzáadott értékű termékek esetében azonban gazdaságosabb lehet az öntvénybe fektetni a nagy pontosság és a felületi minőség miatt. A homoköntés inkább tömeggyártásra alkalmas, alacsonyabb költsége és nagyobb gyártási hatékonysága miatt a tömeggyártás első számú választása.
Gyártási ciklus: A beruházási öntési ciklus viszonylag hosszú lehet, mivel több kényes lépést foglal magában, mint például a viaszmintázat, a kerámiahéj készítés és az olvasztás. A homoköntvény gyártási ciklusa általában rövidebb, és gyorsan reagál a piaci igényekre.
Összefoglalva, a beruházási öntvénynek és a homoköntésnek megvannak a maga előnyei és hátrányai a rozsdamentes acél járókerekes szivattyúalkatrészek gyártása során. Az, hogy melyik módszert választjuk, olyan tényezőktől függ, mint a konkrét termelési igények, a termékkövetelmények, a költségmegfontolások és a gyártási ciklusidő. A nagy precizitást, jó minőséget igénylő és kisebb tételben készülő alkatrészeknél célszerűbb lehet az öntvénybe fektetni, míg a nagy mennyiségben gyártott, pontosságra és felületminőségre kevésbé igényes alkatrészeknél a homoköntés célszerűbb.
